A hétvégén megint a konyhában laktam… foghatjuk akár a hidegre is, ami miatt a lakás összes többi részén megvesz az Isten hidege, és a sütő mellett legalább meleg van… de inkább ez fura hormonváltozás, ami miatt más se jár a fejemben, mint hogy mit, hogyan lehetne számomra és más örökös diétára kárhoztatott sorstársak számára is fogyaszthatóvá tenni…

Sütöttem egy elrontott, majd kijavított browniet is, de ezt majd később osztom itt meg, mert a tegnapi kreálmányomra büszkébb vagyok, mivel ennek én találtam ki saját kútfőből a szénhidrát mentes megoldását, és ilyenkor rettentő lelkes tudok lenni:)… akik hasonló cipőben járnak, tuti át tudják érezni, mikor ilyen rettenetesen fontos, életbevágó kérdésben feltalálják a spanyol viaszt. Amúgy ez valószínű, nem igaz, mert szerintem onnan juthatott eszembe, hogy valahol, valamikor már hallottam róla, és most csak feltört az emlék a tudatalattimból:)

Na és, hogy mi a fenéről beszélek itt már egy bekezdése, az a süti tésztájának az alapja, ami nagyon perverzül hangzik, de esküszöm senki nem jött rá, tehát nem lehet érezni benne, az a cukkini….

Az eredeti receptben adzuki vagy fekete babot ír… na ez sem hangzik ám jobban, de tudniillik, annak tök magas a keményítő, tehát szénhidráttartalma. Úgyhogy nekiálltam törni a fejem, hogy mivel helyettesítsem, aminek hasonló az állaga, nem nagyon van íze, és alig van benne kalória és Ch… ez ugrott be:)

Szóval íme a recept:

a tészta:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen proteinpor, ízesítetlen vagy vaníliás)

25 g kókuszliszt*

350 g cukkini

100 g répa

150 g (5 db) tojásfehérje

20 g őrölt mandula*

40 g laktózmentes túró

25 g laktózmentes natúr joghurt ( ha nem kell laktózmentesnek lennie, akkor lehet 65 g cottage cheese a túró és a joghurt helyett, csak én még ebből nem láttam laktózmenteset)

ízlés szerint mandula aroma

és édesítő (én le se írom mennyit raktam bele, mert szerintem nem vagyok normális ilyen téren…a 2,5 dl tejeskávémat 6 pötyivel iszom)

sütőpor

*megjegyzés:

mostmár inkább csak mandulalisztből csinálnám (tehát 45 g-ból), mert még nyersen nagyon finom marcipán íze volt, majdnem meg is ettem így:), de kisülve már nem lehetett annyira érezni sajnos

a túrókrém:

400 g  laktózmentes túró

30 g natúr joghurt

kb. 1 dl víz

4 púpos teáskanál zselatin

édesítő

1 citrom reszelt héja

ízlés szerint citromlé

Elkészítése:

Először megpucoltam és lepürésítettem a cukkinit és  a répát, majd egy konyharuhában kifacsartam belőle a nedvességet, így totál olyan állaga lett, mint a babnak. Beleraktam minden szárazanyagot, pici forró vízben feloldott ( nálam töméntelen mennyiségű) édesítőt, és a tojásfehérje egynegyedét, a többit felvertem habbá  (…gyanítom, ennek a lépésnek semmi értelme nem volt, mivel ez nem egy folyós tészta, így vajmi keveset lazított a felvert tojáshab a tészta állagán, de gondoltam baj nem lehet belőle, és ráértem:) ) Ezeket összekevertem óvatosan, kapcsos tortaformába öntöttem és beraktam a 180 fokosra előmelegített sütőbe…talán 10 perc se kellett, hogy megsüljön.

A krémmel kicsit bajlódtam, mert túl folyós lett,  de itt már azt a mennyiséget írtam le, ami tuti jó lesz. Szóval a túrót, joghurtot, a citromlevet, reszelt  citromhéjat és a pici forró vízben feloldott édesítőt összekevertem, a zselatint pedig a fél-1 dl vízben felforraltam és aztán a túróhoz kevertem. Ezt így beraktam a hűtőbe, hogy hűljön, és amikor már eléggé besűrűsödött, akkor a tortaalapra öntöttem. Hűtő, krém megdermed, és már lehet is vágni, enni….

Hímnemű Húsevő szerint nagyon fincsi lett… bingóóó!:)

Jahhh, és a tápanyagtartalma…már majdnem lemaradt a léééényeg:

(Ha 12 szeletre vágjuk fel, akkor egy szeleté)

Kcal:  98,6

F: 11,5 g

Ch: 3,8 g

Zs: 4 g

Hmmmm… imáááááádom a gumicukrot!

A fehér hasú zöld békásat… a gyümölcs formájúakat, aminek a külső része matt és kemény, belül meg rendes gumis… meg a kerek és szögletes formájút, a hosszút és rövidet, a gömbölyűt, a laposat, a pöttyöset, a csíkosat, és kockásat és minden olyan gumicukrot, amit csak készítenek a világon!

Na de ez is egy olyan kedvenc, amit ezer éve nem eszek… ha nem kerül a szemem elé egy nyitott zacskó, mert akkor tuti nem bírom ki.

Pont itt az NLCafe-n találtam múltkor egy receptet egy görögdinnyés házi készítésű gumicukorról, de mivel már lejárt a dinnyeszezon, más megoldás után néztem.

Nem kellett túl nagy kreativitás az elkészítéséhez. Vettem cukormentes gyümölcslevet, és 2 dl-t felfőztem 20 g zselatinnal… így jó gumis lett.

Mikor kicsit hűlt, jégkockatartóba töltöttem és beraktam a hűtőbe.

Jó persze, nem pont olyan mint a békás, de nagyon finom, és ráadásul egészséges. Olyan ízűt lehet csinálni, amilyet csak akarsz, és ha light gyümölcsléből csinálod, akkor meg annyit ehetsz, amennyit csak bírsz:)

Mióta felfedeztem, nem volt nap, hogy ne csináltam volna…. 🙂

Na végre sikerült gép elé kerülnöm, úgyhogy most következzék a múlt hétvégi Low-carb, Protein cheesecake receptje..

A hozzávalók:

a laktózmentes változathoz ( én ezt csináltam)

500 g laktózmentes túró

és 120 g laktózmentes natúr joghurt

ha nem fontos hogy laktózmentes legyen, akkor

600 g cottage cheese leturmixolva, hogy homogén legyen

66 g szójafehérje izolátum (lehet másfajta fehérjepor is, csak a laktózérzékenységem miatt nekem ez a jó. Ráadásul ezt bioboltban is lehet kapni, kb. 1300 Ft fél kiló, ellentétben a testépítő üzletekben kapható fehérjeporokkal, amik kb. 3x ennyibe kerülnek…minimum)

2 egész tojás

2 tojásfehérje

48 g kókuszliszt

fahéj és édesítő ízlés szerint

80 g darált mandula

Elkészítése:

Először ledaráltam a mandulát és a tortaforma aljába nyomkodtam. Eztán beraktam a sütőbe, hogy kicsit kiszáradjon (..vagy ki tudja miért? Valamiért logikusnak találtam ezt a lépést szösszenetnyi cukrásztapasztalatommal) de ez nem fontos lépés, ki lehet hagyni.

Összekevertem a többi összetevőt is és ráöntöttem a darált mandulára.

Aztán beraktam a sütőbe és 170 fokon kb. 40 percig sütöttem.

Tápanyagtartalma egy szeletnek (16 szeletre osztva):

Kcal: 107

F:11,4 g

Ch: 2, 3 g

Zs: 5,4 g

Juhúúúú! (  őrjöngő tombolás és tapsvihar)
Sikerült!! Kijavítottam a múltkori malőrt, és most nagyon pofás kis kenyeret sikerült megalkotnom.
Az ötletet erről a blogról vettem, de aszerint, hogy mi volt otthon, kicsit alakítottam.
A tanulság a múltkori esetből:
A bögre, azaz az angol cup, nem 250 g-t jelöl, hanem térfogatot… így az egy bögre lenmagliszt csak 100 g, és nem 250…. neeembaaaaj! Az előző kenyerem jó lett volna ajtótámasznak… ha nem eszem meg… de megettem… mi az nekem? Hihetetlen íz és állagtolerancia alakult ki bennem hosszú évek sanyargató diétái folytán.

Az ok, amiért egyébként elkezdtem ilyen kenyér receptek után keresgélni, az az volt, hogy bár lehet kapni hasonló tulajdonságokkal bíró termékeket, egyrészt drágák, másrészt nem tud(hat)juk pontosan, mi van benne. Harmadrészt én nem laktam jól tőlük (itt egy bizonyos mostanában agyonreklámozott zsemlére gondolok pl, aminek nagy része levegő, ennek folytán nem túl laktató)… amúgy az említett zsemle kitalálójával semmi bajom!!, sokszor fogyasztom a termékeiket, és “aki nekem ételt-italt adott, annak neve legyen áldott”..
De ha meg tudom csinálni magamnak, és olcsóbb és jobb is lesz, és a mostanában őrjöngő háziasszony hormonjaimat is kiegyensúlyozza, akkor miért ne.

Szóval, amit beleraktam: 

1 bögre lenmagliszt
3/4 bögre darált szójagranulátum( szójaliszt helyett, mert az nem volt itthon)
1 evőkanál lenmag
5 tojásfehérje
1 egész tojás
1-1 tk só és sütőpor

Tápanyagtartalma összesen (fél kilós kis cipó lett belőle, amit kb. 12 szeletre osztani):

Kcal: 843
F: 80 g
Ch: 53 g (szóval egy szeletben nincs 5 g se!!!)
Zs: 19 g